Vendégmunkás tartózkodási engedély Magyarországon: a munkáltató teljes folyamata
A 2023. évi XC. törvény szerint a vendégmunkás engedély először két évre szól, összesen három évig tart, és csak nyilvántartásba vett foglalkoztató kérheti.
A vendégmunkás tartózkodási engedély a harmadik országbeli fizikai munkaerő magyarországi foglalkoztatásának alapengedélye. A 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 31. § (1) bekezdése szerint először legfeljebb két évre adják ki, és csak olyan munkáltató kérheti, amely nyilvántartásba vett kedvezményezett foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó.
Ki foglalkoztathat vendégmunkást
A Harmtv. 30. §-a szűk kaput nyit. Vendégmunkást Magyarországon nem foglalkoztathat bármelyik cég: a törvény ezt a jogot a nyilvántartásba vett kedvezményezett foglalkoztatókhoz és a minősített kölcsönbeadókhoz köti. A státusz megszerzése az első munkaerőigény előtt, nem pedig a kérelem benyújtásakor esedékes, és ez a leggyakoribb szerkezeti akadály. Az a munkáltató, amely már kiválasztotta a nepáli hegesztőit, de nincs a nyilvántartásban, nem a kérelmét veszíti el, hanem egy teljes kérelmezési ciklust: a státuszt előbb meg kell szerezni, és csak utána indulhat az idegenrendészeti ügy.
Az engedélyezést a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság végzi. A hivatal a munkavállaló személyéhez és egy megnevezett munkakörhöz köti az engedélyt, tehát a kérelem tárgya nem általános létszámkeret, hanem konkrét személy konkrét álláson, konkrét munkavégzési helyen. Ez határozza meg azt is, mi számít később bejelentendő változásnak.
A gyakorlati sorrend a következő:
- A foglalkoztató megszerzi a kedvezményezett foglalkoztatói vagy a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételt (Harmtv. 30. §).
- Az álláshoz tartozó munkaerőpiaci és foglalkoztatási feltételek igazolása összeáll, a munkaszerződéssel és a szálláshelyre vonatkozó igazolással együtt.
- A kérelmet a munkavállaló a lakóhelye szerinti magyar külképviseleten, vagy a törvényben meghatározott esetekben Magyarországon nyújtja be, a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt róla.
- Az engedély kiadása után a munkavállaló beutazik, és a munkakezdés a kiadott engedélyben megnevezett munkakörben történik.
Meddig szól az engedély, és mi a felső korlát
Két számot érdemes a tervezés elejére tenni. A Harmtv. 31. § (1) bekezdése szerint a vendégmunkás tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb két évre adható ki. A 31. § (2) bekezdése szerint évente egy évvel hosszabbítható, de az első kiadástól számítva összesen legfeljebb három évig tarthat. A három év nem meghosszabbítható küszöb, hanem a jogcím vége: a harmadik év letelte után a munkavállaló ezen a jogcímen nem marad Magyarországon.
Ez a korlát a munkaerőterv szerkezetét írja elő. Egy háromműszakos üzemben, ahol a betanulás hat hónap, a harmadik év végén automatikus a csere, ha a munkáltató nem tervez át a munkavállalót egy másik jogcímre időben. A hosszabb pályához a Magyar Kártya a szokásos útvonal, ennek feltételeit a Magyar Kártya munkakörei és időtartama írás veszi végig.
| Szempont | Vendégmunkás tartózkodási engedély | Magyar Kártya |
|---|---|---|
| Első időtartam | Legfeljebb 2 év (Harmtv. 31. § (1)) | Legfeljebb 3 év (Harmtv. 36. § (6)) |
| Teljes időtartam | Legfeljebb 3 év az első kiadástól | 3 éves időszakokra megújítható |
| Családegyesítés | Kizárt (Harmtv. 71. § (5)) | Lehetséges |
| Foglalkoztatói feltétel | Nyilvántartásba vett kedvezményezett foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó | Jogosult foglalkozás, miniszteri rendelet szerint |
A költségoldal az igazgatási szolgáltatási díj és a kapcsolódó tételek összege: a kérelem díján túl a munkáltató viseli a szálláshely, az utazás és az okmányok hitelesítésének költségét, és ezek a tételek jellemzően többszörösei a hatósági díjnak. Az aktuális díjtételt a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye tartalmazza, ezt a kérelem összeállításakor érdemes ellenőrizni, mert rendeletben változik.
Bejelentési kötelezettség és a családtagok kérdése
Az engedély kiadása után a munkáltató kötelezettsége nem szűnik meg. A Harmtv. 31. § (9) bekezdése szerint a foglalkoztatási feltételek változását, így a munkakört, a munkavégzés helyét és a munkavállalói adatokat, öt napon belül be kell jelenteni. Öt nap rövid határidő egy olyan üzemben, ahol a művezető átteszi a munkavállalót egy másik telephelyre, és a HR csak a hónap végi bérfeladásnál látja meg. Ez a tipikus mulasztás: nem az engedély hiányzik, hanem a bejelentés csúszik, és a munkaügyi ellenőrzés ezt a különbséget nem a munkáltató javára értékeli.
A második pont, amelyet a toborzás előtt kell közölni a munkavállalóval: a Harmtv. 71. § (5) bekezdése szerint a vendégmunkás e jogcímen nem hozhat családtagot, a családegyesítés kizárt. Ha a jelölt a házastársával tervez, a vendégmunkás engedély nem az ő útvonala, és ezt az első beszélgetésen kell tisztázni, nem a repülőjegy megvásárlása után. A felmondások jelentős része ezen a félreértésen múlik.
A keretszám a harmadik korlát, amely a benyújtás időzítését szabja meg, és a kérelem sorsát a saját dokumentumaitól függetlenül eldöntheti. A logikáját a magyarországi foglalkoztatási keretszám írás bontja ki, az ügyintézési idők pedig a folyosónkénti engedélyezési határidők összevetésében állnak egymás mellett.
A vendégmunkás engedély rövid, kötött és személyhez rendelt jogcím: két év, összesen három, egy megnevezett munkakörre, nyilvántartásba vett foglalkoztatónál, család nélkül. Aki ezt a négy elemet a terv elejére teszi, annak a harmadik év nem meglepetés. Aki nem, annál a csere akkor érkezik, amikor a betanított létszám a legdrágább.
Olvasson tovább
Összes cikk →Vendégmunkás szállás: a munkáltatói kötelezettség Magyarországon
A Harmtv. 26. §-a szerint a beruházási célú foglalkoztatásnál a munkáltató a munkavégzés helyszínén biztosít szállást, és a változást 5 napon belül bejelenti.
Szezonális munkavállalás Magyarországon: hat hónap, mezőgazdaság, turizmus
A Harmtv. 23. § (2) bekezdése szerint a szezonális engedély Magyarországon tizenkét hónapon belül összesen hat hónapra szól, a hosszabbítással együtt.