Magyar Kártya: melyik munkakörre és hány évre szól a munkáltató számára

A Magyar Kártya a 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 36. §-a szerinti tartózkodási engedély, amely felsőfokú végzettségű munkavállalóknak, illetve kiemelt ágazatok szakembereinek szól. A 36. § (6) bekezdése szerint legfeljebb három évre adható ki, és három éves időszakokra megújítható. A vendégmunkás engedéllyel szemben a jogosult családtagot is hozhat.

Kinek és milyen munkakörre adható

A Magyar Kártya két csoportot céloz. Az egyik a felsőfokú végzettségű munkavállaló, a másik a kiemelt ágazatok szakembere. A pontos kört nem a törvény szövege zárja le, hanem miniszteri rendelet, amely felsorolja a jogosult foglalkozásokat. Ez a lista változik, ezért minden évben ellenőrizni kell, mielőtt a munkáltató egy egész felvételi kört erre a jogcímre épít. A gyakorlatban ez a rendelet dönti el, hogy egy adott munkakör egyáltalán szóba jöhet-e, nem pedig a jelölt önéletrajza.

Az engedélyt a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság adja ki. A kérelemhez a munkáltatónak a munkakört, a bérezést és a foglalkoztatás feltételeit igazoló iratanyagot kell összeállítania, a végzettség vagy a szakmai képesítés igazolásával együtt. A külföldi oklevél hitelesítése és fordítása az a lépés, amelyre a legtöbb munkáltató a legkevesebb időt tervezi, és ez adja a legtöbb csúszást: egy nepáli vagy indiai oklevél hitelesítése a kiállító országban hetekben, nem napokban mérhető.

A besorolás előtt érdemes megnézni a másik irányt is. Ha a munkakör nem szerepel a jogosult foglalkozások között, a vendégmunkás engedély a maradék útvonal, rövidebb határidőkkel és szűkebb jogosultságokkal. Ennek a jogcímnek a teljes menetét a vendégmunkás tartózkodási engedély folyamata írás veszi végig.

Három év, megújítással, és ami ezzel jár

A Harmtv. 36. § (6) bekezdése szerint a Magyar Kártya legfeljebb három évre adható ki, és három éves időszakokra megújítható. Ez a megújíthatóság az a pont, ahol a jogcím eltér a vendégmunkás engedélytől, amelynek a Harmtv. 31. § (2) bekezdése szerint az első kiadástól számítva három év a teljes felső korlátja. Az egyik esetben a harmadik év a pálya vége, a másikban a következő szakasz kezdete.

A második eltérés a családegyesítés. A Harmtv. 71. § (5) bekezdése szerint a vendégmunkás e jogcímen nem hozhat családtagot. A Magyar Kártya ezzel szemben hosszabb távú pályát és családegyesítést tesz lehetővé, és ez a megtartásra jobban hat, mint a bérkülönbség. Egy villamosmérnök, aki a házastársával érkezhet, a második évben nem néz körül egy másik tagállamban.

A költségoldalon a hatósági díj a kisebb tétel. A meghatározó kiadás a külföldi oklevél hitelesítése, fordítása és a szükség szerinti szakmai elismertetés, valamint az utazás és az első hónapok szállása. Az aktuális igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye tartalmazza, és rendeletben változik, tehát a kérelem összeállításakor kell megnézni, nem a tavalyi belső táblázatból.

Mit ellenőrizzen a munkáltató a felvételi kör előtt

A tervezés három ellenőrző pontból áll, és mindhármat a toborzás elé kell tenni.

1. Szerepel-e a munkakör a jogosult foglalkozások aktuális miniszteri rendeletében. Ha nem, a jogcím nem a Magyar Kártya.
2. Rendelkezésre áll-e a végzettség igazolása olyan formában, amelyet a hatóság elfogad, és mennyi idő a hitelesítés a kiállító országban.
3. Hogyan viszonyul a benyújtás időzítése az éves keretszámhoz. A keret logikáját a magyarországi foglalkoztatási keretszám írás bontja ki, és megmutatja, mi esik rajta kívülre.

A tipikus hibalehetőség itt nem az elutasítás, hanem a rossz jogcímválasztás. A munkáltató a fizikai munkakörre is Magyar Kártyát szeretne, mert hosszabb és családot enged, a munkakör azonban nem szerepel a rendeletben, és a kérelem hónapokat veszít, mielőtt a vendégmunkás útvonalon újraindul. Ez a veszteség akkor kerül a legtöbbe, ha a jelölt már felmondott a jelenlegi munkahelyén.

A több célországgal dolgozó munkáltatóknak az ügyintézési idők összevetése adja a kiindulást, ezt az engedélyezési határidők országonként írás tartalmazza.

A Magyar Kártya rövid összefoglalója tehát ez: három év, három éves időszakokra megújítva, családdal, de csak azokra a munkakörökre, amelyeket a miniszteri rendelet felsorol. A jogcímet a munkakör dönti el, nem a munkáltató szándéka.