Foglalkoztatási keretszám Magyarországon: mennyi harmadik országbeli munkavállalót lehet felvenni

Magyarországon nincs cégre szabott létszámkeret. A 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 28. § (4) és 30. § (4) bekezdése szerint a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg azt az engedélyszámot, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évente rendeletben állapít meg. A keret országos, és a kérelmek sorrendjében merül ki.

Ki állapítja meg a keretszámot, és hol jelenik meg

A keretszám a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, pontosabban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterhez tartozik. A rendeletet a Magyar Közlönyben hirdetik ki, és a keretet ágazatonként és engedélytípusonként bontják. A munkáltató számára ebből két gyakorlati következtetés adódik.

Az első: a keretszám nem tárgyalható tétel. Nincs az az iratanyag, amely egy kimerült ágazati kereten átvinne egy kérelmet, és nincs az a hatósági méltányosság, amely visszamenőleg helyet nyitna. A Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság a kerethez mért, így a keret kimerülése után benyújtott kérelmeket elutasítják, akkor is, ha a munkaszerződés, a szálláshely és a foglalkoztatói nyilvántartásba vétel hiánytalan.

A második: a keretszám ágazati bontása azt jelenti, hogy nem az egész ország kerete a mérvadó szám, hanem az, amelyik a munkakörhöz tartozó ágazathoz esik. Egy építőipari és egy vendéglátóipari felvétel ugyanabban a hónapban nem ugyanazzal a maradék kerettel néz szembe. Aki az összesített számot nézi, rossz adatra tervez.

A rendelet éves. Ez azt jelenti, hogy minden naptári év elején új szöveget kell elolvasni, nem pedig az előző évi számot továbbvinni. A bontás és az ágazati megnevezések is változhatnak, tehát a tavalyi belső táblázatot minden januárban újra kell tölteni a Magyar Közlöny aktuális szövegéből.

Miért az év eleje dönt

A keretszám nem egyenletesen fogy. Az év első heteiben a nagy ipari foglalkoztatók egyszerre nyújtanak be, mert ugyanazt a rendeletet olvassák, és ugyanarra a következtetésre jutnak. Ez a szerkezet teszi az időzítést a tervezés legfontosabb változójává: az a kérelem, amely márciusban indul, ugyanazzal az iratanyaggal járhat sikerrel, amelyikkel a szeptemberi elbukik.

Ebből következik a szokásos hibalehetőség. A munkáltató a toborzást és a dokumentumbeszerzést a saját belső ütemterve szerint futtatja, jellemzően a nyári csúcs előtt két hónappal. Mire a külföldi okmányok hitelesítése és fordítása elkészül, a keret az adott ágazatban már fogytán van, és a kérelem nem szakmai okból, hanem a naptár miatt hiúsul meg. A tanulság egyszerű: a keretszámot a toborzás előtt kell megnézni, nem a benyújtás napján. A kérelmezési lánc lépéseit a vendégmunkás tartózkodási engedély folyamata írás sorolja fel, és ebből látszik, mennyi az a tényleges átfutás, amelyet a keretszám elé kell tenni.

Mi esik a kereten kívülre

A keretszám nem érinti az EU kék kártyát és az EGT-állampolgárokat. Az EGT-állampolgár a szabad mozgás jogán dolgozik, tehát nem foglalkoztatási célú engedélyt kap, és nem is fogyaszt keretet. Az EU kék kártya a magasan képzett munkavállalók uniós jogcíme, amelyet a keretszám szintén nem korlátoz. Ez nem elméleti megkülönböztetés: egy mérnöki és egy betanított gyártósori pozíció ugyanabban a cégben két külön korlátrendszer alá esik, és a mérnöki álláson nem kell a januári versenyfutáshoz igazodni.

A Magyar Kártya ettől külön kérdés, mert a jogosult foglalkozások körét miniszteri rendelet sorolja fel, és ezt a listát is évente érdemes ellenőrizni. A két rendelet nem ugyanaz, és nem is egyszerre változik. A jogcím kiválasztásához a Magyar Kártya feltételei adják a kiindulást, a több országra kiterjedő tervezéshez pedig az engedélyezési határidők országonként összevetése tartozik.

A költségoldal ebben a kérdésben nem a hatósági díj, hanem az elvesztegetett ciklus. Egy kimerült keret miatt elutasított kérelem a következő naptári évre tolja a felvételt, és addig az okmányok jelentős része, a rendőrségi igazolás és az orvosi alkalmassági elévül, tehát a második nekifutásnál újra ki kell fizetni. Ez a tétel jellemzően többszöröse az igazgatási szolgáltatási díjnak.

A keretszám a magyar rendszerben nem cégenkénti kvóta, hanem országos éves számsor ágazati bontásban, amelyet egy rendelet állapít meg és a Magyar Közlöny hirdet ki. Aki januárban elolvassa az aktuális szöveget, és abból tervez visszafelé, annak a benyújtás időzítése nem esetleges.