Vendégmunkás szállás: a munkáltatói kötelezettség Magyarországon
A Harmtv. 26. §-a szerint a beruházási célú foglalkoztatásnál a munkáltató a munkavégzés helyszínén biztosít szállást, és a változást 5 napon belül bejelenti.
A szállás Magyarországon nem a munkavállaló magánügye. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 26. §-a a munkáltatóhoz köti, a szálláshely adatait a kérelemben igazolni kell, a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig a szállás hiányára hivatkozva megtagadhatja az engedélyt.
Mit ír elő a Harmtv. 26. §-a
A Harmtv. 26. § (1) és (2) bekezdése a beruházási célú foglalkoztatásról szól. E szerint az a munkáltató kerül előnyös helyzetbe az eljárásban, amely a munkavégzés helyszínén, a helyi lakosságtól elkülönítve biztosít szállást a harmadik országbeli munkavállalóknak. A jogszabály tehát nem egyszerűen azt kérdezi, van-e a munkavállalónak hol laknia, hanem azt, hogy a munkáltató maga gondoskodik-e róla, és hol.
Ennek két gyakorlati következménye van. Az első: a szállás megszervezése nem az érkezés utáni feladat, hanem a kérelem része. A szálláshely adatait a kérelemben igazolni kell, vagyis a címnek, a jogcímnek és a befogadóképességnek már a benyújtás pillanatában rendelkezésre kell állnia. A második: a Harmtv. 26. §-a szerint a szállás biztosításának hiánya az engedély megtagadásához vezethet. Ez nem formai hiánypótlás, hanem érdemi elutasítási ok, amely a teljes toborzási ütemtervet újraindítja.
Werklist ügyekben a leggyakoribb hiba az, hogy a munkáltató egy általános bérleti szándéknyilatkozatot csatol, konkrét cím nélkül, mert a munkásszállót csak a létszám véglegesítése után szerződné le. Az idegenrendészeti hatóság szempontjából ez hiányzó szálláshely, nem pedig folyamatban lévő szervezés.
Bejelentés 5 napon belül, és a helyszíni ellenőrzés
A szálláshely nem egyszeri adat. A Harmtv. 31. § (9) bekezdése szerint a foglalkoztatási feltételek változását, így a szálláshely megváltozását is, 5 napon belül be kell jelenteni. A határidő attól a naptól számít, amikor a változás bekövetkezik, nem attól, amikor a munkáltató adminisztrációja átvezeti.
Ez a kötelezettség a hétköznapokban ott bukik el, ahol a költözés operatív döntés. Egy projekt átcsoportosítja a brigádot egy másik munkásszállóra, a munkaügyi vagy idegenrendészeti oldalt pedig senki nem értesíti, mert a munkaviszony maga nem változott. A törvény mégis a foglalkoztatási feltételek körébe sorolja a szállást, tehát a bejelentés elmaradása mulasztás. Gyakorlati megoldás: a szálláshelyet ugyanabban a nyilvántartásban vezetni, amelyben a munkaköri és bérváltozásokat, és a költözés napját beírni a bejelentési naptárba.
A szálláshely ezen felül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésének tárgya. Az ellenőr a helyszínen nézi meg, hogy az a cím, amelyet a munkáltató a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatósághoz benyújtott kérelemben megadott, ténylegesen létezik, befogadja a bejelentett létszámot, és a munkavállalók valóban ott laknak. A dokumentum és a valóság eltérése önmagában megállapítás.
Az alábbi táblázat azt mutatja, mely szakaszban mit néz a hatóság.
| Szakasz | Ki jár el | Mit vizsgál | Következmény |
|---|---|---|---|
| Kérelem benyújtása | Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság | A szálláshely igazolása a kérelemben, a Harmtv. 26. § szerinti elhelyezés | A szállás hiánya megtagadási ok |
| Foglalkoztatás alatt | Munkáltató | A szálláshely változásának bejelentése a Harmtv. 31. § (9) szerint | 5 napos határidő, mulasztás esetén szabálytalanság |
| Helyszíni ellenőrzés | Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság | Tényleges elhelyezés, létszám, a bejelentett cím valósága | Hatósági megállapítás, bírság |
A költségoldalt a munkáltató viseli. A munkásszálló bérleti díja, a rezsi és az utaztatás a munkahely és a szállás között a foglalkoztatás költsége, nem pedig a munkavállalóval szemben szabadon érvényesíthető tétel. Aki a szálláshelyet előre nem tervezi be a fejenkénti költségbe, az a projekt közepén találkozik vele.
Amit a munkáltatónak a kérelem előtt össze kell raknia
A sorrend a gyakorlatban a következő. Először a szálláshely: konkrét cím, a használat jogcíme, befogadóképesség és a Harmtv. 26. §-a szerinti elkülönített elhelyezés beruházási célú foglalkoztatásnál. Ezután a kérelem, amelyben a szálláshely igazolása szerepel. Végül a foglalkoztatás alatt futó bejelentési fegyelem, amelynek az 5 napos határidő a mértéke.
A magyar vendégmunkás tartózkodási engedély írás az engedély általános menetét veszi végig, a Nemzeti Kártya pedig azt a párhuzamos jogcímet, amely a kijelölt országok állampolgárainak szól. A szponzori felelősség tágabb rendszerét az uniós munkáltatói megfelelési lánc írja le.
A szálláskötelezettség Magyarországon összeköti az idegenrendészeti kérelmet és a napi üzemeltetést. Ugyanaz a cím szerepel a kérelemben, a bejelentésben és az ellenőr jegyzőkönyvében, és a három akkor egyezik, ha a munkáltató a szállást a foglalkoztatás részeként kezeli.
Olvasson tovább
Összes cikk →Vendégmunkás tartózkodási engedély Magyarországon: a munkáltató teljes folyamata
A 2023. évi XC. törvény szerint a vendégmunkás engedély először két évre szól, összesen három évig tart, és csak nyilvántartásba vett foglalkoztató kérheti.
Szezonális munkavállalás Magyarországon: hat hónap, mezőgazdaság, turizmus
A Harmtv. 23. § (2) bekezdése szerint a szezonális engedély Magyarországon tizenkét hónapon belül összesen hat hónapra szól, a hosszabbítással együtt.