Hat nap és ötmillió forint: a munkáltató felelőssége a munkaviszony után

A magyar jogban a munkáltató felelőssége nem ér véget a felmondással. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 29. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnésétől számított hat napon belül elhagyja az ország területét. A mulasztás a 29. § (2) bekezdése alapján ötmillió forint bírsággal jár.

A hat napos kiutazási kötelezettség

A kötelezettség a Harmtv. három párhuzamos helyén szerepel, a foglalkoztatási jogcímhez igazodva: a 29. § (1), a 27. § (1) és a 32. § (1) bekezdésében. A tartalom mindhárom helyen ugyanaz. A munkaviszony megszűnése után hat nap áll rendelkezésre, és a kiutazás megtörténtéért a munkáltató felel, nem pusztán a munkavállaló.

A határidő a munkaviszony megszűnésének napjától számít. Nem attól a naptól, amikor a munkáltató elszámol, és nem attól, amikor a munkavállaló megkapja az utolsó bérét. Ez azért lényeges, mert a hat nap a gyakorlatban rövidebb, mint amilyennek hangzik: bele kell férnie a repülőjegy megvásárlásának, a szálláshely kiürítésének és az utazásnak. Ha a felmondás pénteken lép hatályba, a határidő a következő hét közepén jár le.

A Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság ezt a hat napot a foglalkoztatás rendszeréből látja. Ugyanaz a munkáltatói adatszolgáltatás, amely a foglalkoztatás kezdetét mutatta, mutatja a megszűnését is, tehát a hatóságnak nem kell külön nyomoznia ahhoz, hogy a hetedik naptól kérdezzen.

Ötmillió forint bírság és a kitoloncolás költsége

A szankció két tételből áll, és a kettő egymás mellett áll fenn. A Harmtv. 29. § (2), 27. § (2) és 32. § (2) bekezdése szerint a kiutazási kötelezettség elmulasztása ötmillió forint bírsággal jár. A 29. § (3), 27. § (3) és 32. § (3) bekezdése szerint pedig a munkáltató köteles megtéríteni a kitoloncolás költségeit, ha a hatóságnak kell eljárnia.

A kitoloncolás költsége nem átalány. A repülőjegy, a kísérés és az őrzés tényleges költségét tartalmazza, és a származási országtól függ. Egy Budapestről Katmanduba szóló, rövid határidővel vett jegy nagyságrenddel drágább, mint egy tervezett hazautazásé, és ez a különbség a munkáltatót terheli.

Az 5 napos bejelentés és a hat nap együtt fut

A Harmtv. 31. § (9) bekezdése szerint a foglalkoztatási feltételek változását, tehát a munkaviszony megszűnését is, 5 napon belül be kell jelenteni. Ez a határidő egy nappal a kiutazási határidő előtt jár le, vagyis a két kötelezettség ugyanabban a héten fut, és nem helyettesíti egymást. A bejelentés önmagában nem teljesíti a kiutazásról való gondoskodást, a kiutazás pedig nem pótolja a bejelentést.

A tipikus hibaeset ez. A munkáltató közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyt egy nepáli hegesztővel, aki még egy hónapig maradna, mert másik munkáltatónál keres állást. A munkáltató úgy tekinti, hogy ez a munkavállaló magánügye. A hatodik nap után a kötelezettség mégis a munkáltatónál áll fenn, a bírság pedig ötmillió forint, akkor is, ha a munkavállaló időközben új kérelmet nyújtott be. Amíg új jogcím nincs kiadva, a régi munkáltató felelőssége nem szűnik meg.

Kezelhetővé ez akkor válik, ha a felmondás napja már a kiutazási dátummal együtt születik meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megszüntetésről szóló döntés része a hazautazás jegye és a szálláshely kiürítésének napja, nem pedig utólagos intézkedés. A szálláskötelezettség itt kapcsolódik: a kiürített munkásszálló és a bejelentett cím ugyanabba a nyilvántartásba tartozik.

A jogcím általános menetét a magyar vendégmunkás tartózkodási engedély írás mutatja be, az engedélyezési szakasz buktatóit pedig az elutasítási hibalehetőségek összefoglalója.

A hat nap és az ötmillió forint együtt olvasva egy dolgot mond: Magyarországon a foglalkoztatás vége is idegenrendészeti esemény. Aki a megszüntetést csak munkajogi lépésként kezeli, a hetedik napon egy másik hatósággal találkozik.