EU kék kártya Magyarországon: időtartam, feltételek, munkáltatói lépések

Az EU kék kártya a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók magyar jogcíme. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 37. § (5) bekezdése szerint legfeljebb négy évre adható ki, és négy éves időszakokra megújítható. A Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság adja ki, és nem tartozik a foglalkoztatási keretszám alá.

Az érvényességi idő: két év alulról, négy év felülről

A Harmtv. két számot rögzít. A 37. § (4) bekezdése szerint a kék kártya legalább két évre szól; ha a munkaszerződés ennél rövidebb, akkor a szerződés időtartamára, de legfeljebb két évre. A 37. § (5) bekezdése szerint a kártya legfeljebb négy évre adható ki, és négy éves időszakokra megújítható.

A gyakorlati következmény a szerződéskötésnél jelentkezik. Egy tizennyolc hónapos határozott idejű szerződés tizennyolc hónapos kék kártyát eredményez, nem kétévest, tehát a megújítás a projekt közepére esik. Ugyanaz a munkakör négy évre szóló szerződéssel egyetlen eljárással lefedhető. A munkáltató tehát a szerződés hosszával dönt arról, hányszor kell az idegenrendészeti eljárást végigvinnie.

A megújítás nem automatikus. Ugyanazokat a feltételeket kell újra igazolni, és a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság az érvényesség lejárta előtt benyújtott kérelmet vizsgálja. Aki a lejárat hetére időzíti, kockáztatja, hogy a munkavállaló jogszerű foglalkoztatása megszakad.

Miért járható út kvótakimerülés esetén

A magyar szabályozás az Európai Unió 2021/1883 irányelvét ülteti át, amely a magasan képzett foglalkoztatás céljából történő beutazás feltételeit rendezi. Az irányelv két olyan elemet ad, amelyet a nemzeti vendégmunkás jogcímek nem: az Unión belüli mobilitást, vagyis a második tagállamba lépés szabályozott útját, és a családegyesítés kedvezőbb rendjét.

A munkaerő-tervezés szempontjából a döntő pont mégis más. A kék kártya nem tartozik a foglalkoztatási keretszám alá. Amikor az adott évre megállapított keretszám kimerül, a keretszámhoz kötött jogcímeken új kérelem nem megy át, a kék kártya azonban nyitva marad azoknál a munkaköröknél, amelyek a magasan képzett feltételeknek megfelelnek. Egy mérnöki vagy informatikai pozíciónál ez azt jelenti, hogy a felvétel nem áll meg a naptári év közepén.

A munkáltató lépései a kérelem előtt

A sorrend a következő. Először a munkakör és a képzettség összevetése: a kék kártya magasan képzett foglalkoztatáshoz szól, tehát a felsőfokú végzettségnek vagy az elismert szakmai tapasztalatnak a munkakörhöz kell illeszkednie. Ezután a munkaszerződés, amelynek hossza közvetlenül meghatározza az engedély időtartamát a Harmtv. 37. § (4) és (5) bekezdése szerint. Harmadszor a bérfeltétel igazolása, amelyet a magyar szabályozás az irányelv alapján állapít meg. Végül a kérelem benyújtása a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, a szerződéssel, a végzettséget igazoló okiratokkal és a szálláshelyre vonatkozó adatokkal.

A bérfeltételt a 2021/1883 irányelv a tagállami átlagkeresethez köti, a magyar küszöb tehát egy mozgó számhoz igazodik, és minden évben újra kell olvasni. Ennek a megújításnál van a legnagyobb jelentősége: az a szerződéses bér, amely a benyújtáskor néhány százalékkal a küszöb fölött állt, a következő évi küszöb alá kerülhet, és a megújítás nem a munkavállalón, hanem a béren bukik el. A védekezés az, hogy a bérsávot a küszöbhöz mérik, nem a belső bértáblához, és a különbséget a szerződés teljes futamidejére tartják.

A visszatérő hibaeset az, hogy a munkáltató a kék kártyát a nemzeti vendégmunkás jogcímek egyszerű alternatívájaként kezeli, és fizikai munkakörre nyújtja be. A kérelem ilyenkor nem azért akad el, mert az iratanyag hiányos, hanem azért, mert a munkakör nem magasan képzett foglalkoztatás. A második hibaeset a végzettség elismerése: a külföldi diploma önmagában nem elég, ha a munkakör szabályozott szakmához tartozik.

A kijelölt országok állampolgárainak szóló párhuzamos jogcímet a Nemzeti Kártya írás mutatja be, a fizikai munkaköröket a magyar vendégmunkás tartózkodási engedély. Az uniós keretet, amelyre a magyar szabályok épülnek, a 2021/1883 kék kártya irányelv írása veszi végig.

Magyarországon a kék kártya az a jogcím, amely a szerződés hosszával tervezhető és a keretszámtól független. Egy négy évre szóló szerződés egyetlen eljárást jelent négy évre; egy tizennyolc hónapos szerződés kettőt. A választás tehát a szerződésnél dől el, nem a kérelemnél.