Az EU Kék Kártya a 2021/1883 irányelv után: kinek való

Az EU Kék Kártya az Unió legismertebb bevándorlási eszköze, és a fizikai munkakörök többségéhez rossz szerszám. Az átdolgozott (EU) 2021/1883 irányelv, amelyet a tagállamok nagyjából 2023 novemberétől alkalmaznak, leszállította a bérküszöböt, és megkönnyítette a kártyabirtokos tagállamok közötti mozgását, valamint a családtagok érkezését. Ezek egyike sem nyúlt hozzá ahhoz a kapuhoz, amely az engedély elején áll. A Kék Kártya változatlanul egyetemi végzettségűekre készült, akik a nemzeti átlagbér fölött keresnek. Egy hegesztő, egy nemzetközi kamionsofőr vagy egy ápolási asszisztens ritkán megy át rajta. Ez az írás arról szól, hol van a Kék Kártya helye egy olyan folyosón, amely Nepálból, Indiából, a Fülöp-szigetekről és a Nyugat-Balkánról hoz szakembereket, és mikor kell az ügyet inkább a nemzeti szakmunkás útra fordítani.

Mit változtatott valójában az átdolgozás

A 2021/1883 irányelv a 2009-es Kék Kártya irányelv helyébe lépett, és három ponton szigorított a munkáltató javára. Csökkentette a minimálbér-szorzót, így az a küszöb, amelyet egy állásnak teljesítenie kell, alacsonyabban van, mint korábban. Könnyebbé tette az Unión belüli mozgást, így az a munkavállaló, aki az egyik tagállamban Kék Kártyát tart, kevesebb súrlódással léphet át egy másikba, és vállalhat ott munkát, mint a régi rend szerint. És könnyítette a családegyesítést, így a házastárs és a gyermekek hamarabb csatlakozhatnak.

Mindegyik valódi javulás azoknak az embereknek, akikre a kártyát szánták. A reform a magasan képzettek útját simítja, nem a jogosultak körét szélesíti. A jogosultsági logika, vagyis az elismert felsőfokú végzettség és a nemzeti küszöb feletti bérrel kötött, kötelező erejű állásajánlat, szinte érintetlenül átkerült az új szövegbe.

A bérküszöböt országonként szabják meg, és még mindig magas

A Kék Kártya bérküszöbe nem egyetlen uniós szám. Minden tagállam a nemzeti éves bruttó átlagkereset nagyjából 1,0-szerese és 1,6-szerese között állapítja meg, csökkentett küszöbbel a hiányszakmákra és a munkaerőpiacra frissen belépőkre. Németországban a hiányszakmákra vonatkozó csökkentett küszöb évi negyvenezer euró fölött jár, és évente indexálják, ezért a pontos érték minden évben elmozdul. A tervezés szempontjából nem a pontos szám a lényeg, amelyet a kérelem évére úgyis ellenőrizni kell, hanem a nagyságrend. A kártyát szándékosan a nemzeti átlagbér fölé lőtték be.

Az építőiparban, a vendéglátásban, a logisztikában és a gondozásban a fizikai munkakörök bére jellemzően a rendes Kék Kártya küszöb alatt marad, és sokszor még a csökkentett, hiányszakmás küszöbnél is alacsonyabb. A szakmai normának megfelelően fizetett sofőr nem keres diplomás bért, és semmilyen átdolgozási nagyvonalúság nem hidalja át ezt a rést.

A végzettségi feltétel a keményebb fal

A bér a látható akadály. A képesítési feltétel az, amely a fizikai munkakörök legtöbb ügyét lezárja, mielőtt a fizetésről egyáltalán szó esne. A Kék Kártya általában felsőfokú végzettséget kíván. Az átdolgozás egy szűk ajtót nyitott bizonyos informatikai munkakörökre, ahol az egyenértékű magasabb szakmai készség és tapasztalat kiválthatja a formális diplomát, de ez a kivétel kifejezetten az informatikára szól, és nem ér el a szakmákig.

Egy hegesztői bizonyítvány, egy nehézgépjármű-vezetői engedély vagy egy ápolási asszisztensi képesítés szakképzés, nem akadémiai fokozat. Nem elégíti ki a felsőoktatási kaput, bármennyire is szüksége van a munkaerőpiacnak az adott emberre. Ez a szerkezeti oka annak, hogy a Kék Kártya nem lehet az alapértelmezett eszköz egy szakmunkás folyosón. Az okmány, amelyet a munkavállaló a kezében tart, nem abba az osztályba tartozik, amelyet ez az engedély kér.

Hol illik, és hol nem

A Kék Kártya akkor a helyes választás, ha a munkavállalónak egyetemi diplomája van, a munkakör diplomás munkakör, és a bér átlépi a nemzeti küszöböt. Egy mumbai mérnök, aki német mérnöki állásba lép, vagy egy informatikus, akinek a tapasztalata megfelel az átdolgozott informatikai kivételnek, valódi Kék Kártya jelölt, és az Unión belüli mobilitás meg a családi feltételek vonzóvá teszik neki ezt az engedélyt.

Rossz választás viszont a fizikai munkaerő zöménél. A szakképzett, Németországba tartó munkavállalóknak a tartózkodásról szóló törvény, az Aufenthaltsgesetz 18a szakasza szerinti nemzeti szakmunkás út a releváns, amely a szakképesítésre és nem a diplomára épül. Ennek az útnak a munkáltatói mechanikáját, benne a határidőt eldöntő képesítéselismerési lépéssel, a német munkakezdést eldöntő engedélylánc írja le. A Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Koszovóból, Észak-Macedóniából, Montenegróból vagy Albániából érkezőknek pedig van egy olyan út, amely a képzettségi szintet teljesen figyelmen kívül hagyja, és ezt a német nyugat-balkáni rendelet mutatja be.

A hibalehetőség: rossz engedélyosztályt nyújtanak be

A drága hiba az, ha valaki azért nyúl a Kék Kártyához, mert ez a híres. A munkáltató Kék Kártya kérelmezőként adja be az építőipari felvételt, a német külképviselet átnézi az iratanyagot, és az ügy a képesítési kapun bukik el, mert a szakmunkás bizonyítvány nem felsőfokú diploma. Az ügyet nem javítják ki menet közben. A munkáltató újrakezdi a 18a szakasz szerint, újra összeszedi az elismerési bizonyítékokat, és új konzuli időpontot foglal. A munkakezdés hetekkel tolódik, a munkavállaló pedig, aki otthon esetleg már felmondott, végigvárja a szünetet.

A védekezés az, hogy a munkavállalót még bármelyik kérelem megnyitása előtt besorolják. Ha a képesítés akadémiai és a bér magas, jöhet szóba a Kék Kártya. Ha a képesítés szakmai, egyenesen a nemzeti szakmunkás úton induljon, és ne engedje a Kék Kártya címkét az iratanyagra. A két engedély eltérő sebességgel halad a sorban, és a folyosóról folyosóra vett képet az uniós munkavállalási engedély tényleges átfutása adja meg.

Két további korlát, amelyet érdemes ismerni

A Kék Kártya uniós eszköz, de nem terjed ki az összes tagállamra. A tagállamok többsége részt vesz benne, Dánia és Írország viszont kívül marad a rendszeren, és saját, magasan képzetteknek szóló engedélyt működtet. Az EU Kék Kártyák túlnyomó többségét Németország adja ki, így a gyakorlatban a kártya erősen német történet, még ha uniós címkét visel is. Ha egy folyosó Koppenhágába vagy Dublinba tart, a Kék Kártya szóba sem jön, és a nemzeti út az egyetlen út.

Ha uniós kihelyezéseket tervez, és azt szeretné, hogy minden munkavállaló abba az engedélybe kerüljön, amely tényleg illik a képesítéséhez és a béréhez, küldjön egy rövid folyosóleírást, mi pedig hozzárendeljük a célországhoz és a szakmához. Beszéljen egy tanácsadónkkal.