Beruházás megvalósítása céljából: csoportos engedélyezés és hatósági ígérvény Magyarországon
A beruházási célú engedélyhez a munkáltató a beruházásokért felelős minisztertől kér hatósági ígérvényt, a Harmtv. 24. és 27. §-a szerint, projektszinten.
A beruházás megvalósítása céljából kiadott tartózkodási engedély a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2023. évi XC. törvény (Harmtv.) 24. és 27. §-án alapul. A munkáltató előbb a beruházásokért felelős minisztertől szerez hatósági ígérvényt az adott beruházásra, és a keret birtokában indul a munkavállalói eljárás a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóságnál.
Mit jelent a hatósági ígérvény
A hatósági ígérvény a magyar rendszer csoportos, előzetes engedélye. A Harmtv. 24. §-a szerint a beruházás megvalósítása céljából kiadott engedély feltétele, hogy a beruházást megvalósító munkáltató a beruházásokért felelős minisztertől ígérvényt kapjon arra, hogy az adott beruházáshoz meghatározott számú harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatható. Az ígérvény tehát nem egyetlen munkavállalóhoz kötődik, hanem a projekthez és egy létszámkerethez.
Ez a szerkezet két dolgot változtat meg a szokásos egyéni engedélyezéshez képest. Az első, hogy a munkaerőpiaci elbírálás súlypontja a projekt szintjére kerül: a minisztérium azt mérlegeli, hogy a beruházás megvalósítása indokolja-e a külföldi létszámot, nem pedig azt, hogy egy konkrét hegesztő megfelel-e egy konkrét álláshirdetésre. A második, hogy a munkavállalónkénti ügyek ezután gyorsabban, azonos jogcímen és azonos mellékletsorral futnak, mert a keretkérdés már el van döntve.
A munkáltatói oldalon ez azt jelenti, hogy az ütemtervet visszafelé az ígérvénytől kell tervezni. Amíg a beruházásokért felelős miniszter döntése nincs meg, a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóságnál indított kérelemnek hiányzik az a melléklete, amely nélkül a jogcím nem áll meg. Az a munkáltató, amelyik a munkavállalói iratanyagot állítja össze elsőként, és csak utána fordul a minisztériumhoz, a saját sorába áll be kétszer.
A munkáltató kötelezettségei: szállás és kiutaztatás
A jogcím két olyan kötelezettséget visel, amelyet a beruházó munkáltatók rendszeresen alábecsülnek.
A Harmtv. 26. §-a a szállás kérdését a beruházás helyszínéhez köti, és a helyi lakosságtól elkülönített elhelyezést állít feltételként a beruházás megvalósítása céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében. Ez nem az az általános megfelelő szálláskövetelmény, amelyet a vendégmunkás jogcímeknél ismerünk. Itt a szálláshely a beruházás telephelyéhez kapcsolódik, és a munkáltatónak azt a beruházás teljes ideje alatt fenn kell tartania. A szálláskövetelmények általános magyar szabályait a vendégmunkás szálláskötelezettségről szóló írásunk veszi végig.
A Harmtv. 27. § (1) bekezdése a munkaviszony megszűnése utáni kiutazást teszi a munkáltató felelősségévé, hat napon belül. Ez a hat nap naptári napban számol, és a munkaviszony megszűnésétől indul, nem pedig a projekt zárásától. Egy huszonöt fős keretnél, ahol a szerződések ugyanazon a napon járnak le, ez egyetlen hétvégére eső, huszonöt fős kiutaztatási feladat, foglalt repülőjegyekkel és érvényes úti okmányokkal. A leggyakoribb hibalehetőség itt keletkezik: a munkáltató a beruházás csúszása miatt a munkaviszonyokat előbb szünteti meg, az útlevelek egy része pedig a nagykövetségen van meghosszabbítás alatt, így a hatnapos határidő a munkáltató önhibáján kívül telik le.
A gyakorlati védekezés egyszerű: a keret minden munkavállalójánál legalább hat hónapos úti okmány érvényesség legyen a tervezett projektzárás napján, és a munkaviszony megszüntetésének dátumát a munkáltató a kiutazás megszervezése után rögzítse, ne előtte.
Hogyan viszonyul a többi magyar jogcímhez
| Jogcím | Az engedély kiindulópontja | Ki dönt a keretről | A munkáltató sajátos terhe |
|---|---|---|---|
| Beruházás megvalósítása céljából (Harmtv. 24. és 27. §) | Projektszintű hatósági ígérvény | Beruházásokért felelős miniszter | Elkülönített szállás a helyszínen, hat napos kiutaztatás |
| Vendégmunkás tartózkodási engedély | Munkavállalónkénti kérelem | Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság | Szállás és bejelentési kötelezettségek |
| Nemzeti Kártya | Munkavállalónkénti kérelem, meghatározott állampolgárságokhoz | Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság | Foglalkoztatási feltételek igazolása |
A három jogcím nem cserélhető fel egymással. A beruházási jogcím akkor áll rendelkezésre, ha van azonosítható beruházás és van hozzá miniszteri ígérvény; nincs olyan változata, amelyben egy általános munkaerőhiányra hivatkozva kérnek keretet. Ha a projekt nem éri el ezt a küszöböt, a munkavállalónkénti út marad, amelynek menetét a vendégmunkás tartózkodási engedélyről és a Nemzeti Kártyáról szóló írásaink tárgyalják.
A költségoldalon a tartózkodási engedély iránti kérelem igazgatási szolgáltatási díja marad a fő tétel a munkavállalói eljárásban, és a Nemzeti Idegenrendészeti Főigazgatóság díjtáblázata szerint fizetendő; a hatósági ígérvény a projekt oldalán keletkező eljárás, amelynek időigénye a beruházás dokumentáltságától függ, ezért érdemes a beruházási szerződéseket, a telephelyi adatokat és a létszámtervet az első beadvánnyal együtt benyújtani.
Ha magyarországi beruházáshoz tervez harmadik országbeli létszámot, a kiindulópont az ígérvény és a szállás megoldása, nem a toborzás. A projekt helyszínét, a tervezett létszámot és a beruházás ütemtervét összevetve látható, melyik jogcím tartja meg a munkakezdés dátumát.
Olvasson tovább
Összes cikk →Szezonális munkavállalás Magyarországon: hat hónap, mezőgazdaság, turizmus
A Harmtv. 23. § (2) bekezdése szerint a szezonális engedély Magyarországon tizenkét hónapon belül összesen hat hónapra szól, a hosszabbítással együtt.
Vendégmunkás tartózkodási engedély Magyarországon: a munkáltató teljes folyamata
A 2023. évi XC. törvény szerint a vendégmunkás engedély először két évre szól, összesen három évig tart, és csak nyilvántartásba vett foglalkoztató kérheti.